A Duna-parti város főterén kedden több ezer látogató gyűlt össze, hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő hagyományőrzőkkel együtt kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a telet.

Hegedűs Emese a busójárás egyik főszervezője az MTI-nek elmondta: az eseménysorozat hat napja alatt 35 helyszínen nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról 1350 busó és egyéb maskarás gondoskodott, 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket. A busójárás alatt 80-100 ezer ember fordul meg a Duna-parti városban.

Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, évek óta tartó tendencia, hogy a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt újabban sok turista erre a napra időzíti a látogatását.

Idén nagyon sok japán és brit turista, valamint számos francia látogató érkezett a baranyai városba - tájékoztatott Hegedűs Emese.

Korábban a főszervező az MTI-nek beszélt arról is, hogy szerinte a rendezvénysorozat népszerűségének elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a népszokás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségek listájára.

Mohács híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.