A választ az információs érintettségben találjuk. A kommunikáció kutatók szerint mindegyikünket, napjaink klasszikus hármasán keresztül ragadnak meg a hírek: a szívünkön, az eszünkön, és az érdekeinken keresztül.

Az érzelmeinket akkor érinti meg egy információ, ha nagyon cáfol vagy megerősít minket, illetve ha olyan témát érint, ami fontos számunkra, szívünkhöz közel álló. Ezért lehet például, hogy a vacsorafőzés vagy horgászbot felkészítés közben, a háttérben szóló tv híradójából, egy tömegszerencsétlenségre fel sem kapjuk a fejünket, de amint a műsorelőzetesben elhangzik kedvenc színészünk neve, máris megáll a kezünkben a fakanál, vagy a horgászdamil.

Hasonló a helyzet, ha valami olyasmi jut a tudomásunkra, ami a szakértelmünkhöz, intellektuális igényünkhöz kötődik, vagy amiről már halottunk. Egy csillagászati felfedezésről beszámoló bejegyzés a Facebookon valószínűleg sokakat kevésbé fog megragadni, ellenben egy földrajzszakos tanár ujja már nagyobb eséllyel áll meg a görgetősávon. Hasonlóképp egy vonaton zajló, mindenki által hallható utasbeszélgetésben, két nő eszmecseréje az egyedülálló szülők nehézségeiről sem biztos, hogy különösebben érdekes és fejbe férkőző lenne az utastársaknak, de ha van köztük egy szociális munkás, valószínűleg önszántán kívül is érdeklődő közönsége lesz a problémamegvitatásnak. Akkor is ilyesmi lesz a helyzet, amikor valami nem feltétlen a szakmánkba vág, de van már róla korábbi hallomásunk, ismeretünk, olvastunk már róla, vagy láttunk már róla valamilyen videót, képet. Ha az ilyen jellegű előzetes után témába illő információ jön, akkor az új hír, a korábbinál jóval erősebben felkelti az érdeklődést, és további feszültséget, ezzel pedig infószükségletet kelt. Ellenben, ha olyan információ érkezik, amit nem tudunk mihez kötni, akkor az többnyire hidegen hagy minket.

Az érdekekkel kapcsolatos információszükséglet okozta feszültség akkor keletkezik, amikor a fentiekhez hasonlóan, de valamilyen érdekünkhöz kapcsolódik a hallott újdonság. Ha a létbiztonságunkhoz, gazdasági érdekünkhöz kapcsolódik valamilyen új információ – például egy újfajta devizahitel-mentő csomagról szóló híradást hallunk – az igényt gerjeszt bennük az újabb és újabb információk után. Le fogunk ülni a gép elé, és neten rákeresni a kulcsszavakra, majd a különböző oldalakon látott hírek még jobban és jobban felkeltik a kíváncsiságunkat. Tovább böngészünk és keresgélünk, míg úgy nem érezzük, hogy mindent tudunk a témáról, és információigényünk ki nem elégítődött. Ekkor a feszültség feloldódik. Ellenben, ha kellő tájékozottság előtt például megszólal a telefon, és nyomozgatásunk megakad, bennük marad némi kényelmetlen érzet.

Ha legközelebb tehát valami nagyon mozgat, olyannyira, hogy esetleg másra figyelni sem tudunk, lehet, hogy érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy mivel is fogtak meg minket, és kontrollálni a tudás hatalmát felettünk.