Városlista
2024. május 10, péntek - Ármin

Hírek

2017. Október 30. 08:12, hétfő | Külföld
Forrás: sg.hu

Az EU nem akar európai Google-t

Az EU nem akar európai Google-t

Az Európai Unió új digitális biztosa szerint nem kell létrehozni az amerikai IT-óriások európai megfelelőit.

"Az energiánkat nem arra kellene elpocsékolnunk, hogy mások sikereit lemásoljuk. Nincs szükség európai Google holdingra, sokkal inkább a saját ötleteinkre és az innovációinkra kell összpontosítanunk. Az Európai Uniónak semmilyen oka nincs arra, hogy féljen, hiszen az olyan területeken, mint a nanorobotika, a biztonsági chipek és az autóipar továbbra is az élen áll. Ahhoz azonban, hogy ezek a területek tovább növekedhessenek, meg kell teremteni az ahhoz szükséges feltételeket" - jelentette ki Mariya Gabriel, az Európai Unió új digitális biztosa.

A politikus hozzátette, hogy 43 kezdeményezést terjesztettek elő az egységes európai uniós digitális belső piac létrehozására, ezek között 24 konkrét törvénytervezet-javaslat volt. Ezek közül mindössze hatot fogadtak el. Az egyik a roamingdíjak megszüntetése volt, míg a másik az összes európai falu és város ingyenes WLAN-hozzáféréssel való ellátása.

Ezek ugyan fontos projektek, de az EU digitalizálása szempontjából egyáltalán nem kulcsfontosságú dolgok. A központi kérdés az 5G-hálózatok kiépítése, az új mobilszabvány ugyanis a feltétele a gépek közötti gyors adatcserének, a hálózatba kötött vezetésnek vagy a digitális egészségügyi ajánlatoknak. Ehhez azonban értékesíteni kell a szükséges mobilfrekvenciákat. Nem szabad, hogy az EU olyan államoktól függjön, mint Dél-Korea vagy Japán, hanem - ahogy egykor a 3G-hálózatnál is - át kell vennie a vezető szerepet. A Nokia sorsának figyelmeztető példaként kell szolgálnia.

Mariya Gabriel kifejtette, hogy hivatali idejének az egyik központi témája az internetes álhírek elleni harc lesz. Annak ellenére, hogy a téma a legutóbbi német és osztrák választásokon nem játszott nagy szerepet, a célzott dezinformáció veszélye közel sem tűnt el. Az elsődleges dolog az, hogy az emberek figyelmét felhívják a problémára, érzékenyek legyenek erre a témára és az amiatt fenyegető veszélyekre. Ezt nem lehet törvényekkel elérni, hanem kizárólag jobb felvilágosítással, pedagógiai módszerekkel.

A közösségi platformok fontos szerepet játszanak a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak elleni fellépésben. Az olyan vállalatoknak, mint a Facebook vagy a Twitter, többet kell tenniük azért, hogy megvizsgálják, miket osztanak meg az oldalaikon az emberek. De az is fontos, hogy a véleményszabadságot ne korlátozzák túlzottan.

Ahhoz, hogy az emberek kezelni tudják például az álhíreket, szükség van a digitális képzésükre. Jelenleg a 16 és 74 év közötti európaiak 44 százaléka digitális analfabéta. Ezen a területen nagyok a különbségek az egyes országok és régiók között. Az észak-európai államokban, Hollandiában és Nagy-Britanniában viszonylag sok ember rendelkezik mind alap-, mind szakismeretekkel az IT területén. Dél-Európában és - Észtország kivételével - szinte az összes új EU-tagországban viszont teljesen más a helyzet. Az Európai Unió éppen ezért újabb digitális továbbképzési programokat fog indítani és támogatni.

Az év végén bemutatják azt az új programot, amelynek keretében 6000 hallgatónak lesz lehetősége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a kibertámadások elleni harc, az adatelemzések vagy a mesterséges intelligencia területén. Az internetes bűnözés erősödésével, illetve a Wanna Cry és más zsarolóvírusok megjelenésével a politikának közbe kell avatkoznia. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi lehet a jó válasz ezekre a fenyegetésekre. Az Európai Bizottság elsősorban az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatalt (ENISA) akarja erősíteni.

A hivatal lehet egy ütőképes európai kibervédelmi egység központja, amely az összes fontos európai hely közötti információcserét koordinálja. Emellett a testület meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a hardvereket és a szoftvereket át lehessen vizsgálni biztonsági hibák után. Azután ki lehet majd adni olyan tanúsítványokat, amelyek az egész Európai Unióban érvényesek lesznek.

Egyetlen ország sem tud egyedül szembenézni a kiberbiztonság kihívásaival. Az EU-nak szüksége van egy ügynökségre, amely a nap 24 órájában elérhető. Egyes államok viszont, például Németország, amelyek erősek az internetes bűnözés elleni harcban, attól tartanak, hogy az Európai Unió inkább visszafoghatja őket, ezért kritikusak az ENISA szerepének és jogosítványainak erősítése kapcsán.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 09. 06:00, csütörtök | Külföld

Ukrán elnök: Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal

Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén

2024. Május 08. 10:18, szerda | Külföld

A lengyel határőrség feltartóztatott egy szökött orosz katonát

Egy, a fehérorosz határon át illegálisan Lengyelországba belépő orosz katonát tartóztatott fel a lengyel határőrség.

2024. Május 06. 12:42, hétfő | Külföld

Nem hadászati nukleáris fegyverek bevetését imitáló hadgyakorlatot rendelt el az orosz elnök

Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni

2024. Május 02. 06:45, csütörtök | Külföld

Molotov-koktélt dobtak egy varsói zsinagógára

A gyanú szerint egy lengyel állampolgárságú fiatalember próbálta meg felgyújtani szerdán a Nozyk zsinagógát Varsóban, a politikai vezetők elítélték a történteket.