- mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten a díjátadó rendezvényen.

Zsigó Róbert felidézte, a minisztérium még 2014-ben indította el a Nemzeti Pálinkakiválósági Programot, amelynek célja, hogy a magyarországi minőségi pálinkákat megismertesse bel- és külföldön egyaránt.

A pálinkafőzésben rejlő gazdasági potenciált mutatja, hogy a kereskedelmi főzdék által készített párlat mennyisége 2014-ben 723 ezer hektoliterfok volt, 2017-ben viszont már meghaladta az 1 millió hektoliterfokot.

Zsigó Róbert közölte, az idei programban több újdonság is volt. A versenybe a pálinkaházak minimum három, maximum kilenc féle pálinkával nevezhettek, az öt alapkategóriából (vilmoskörte, körte, kajszi, szilva, illatos szőlő) legalább hármat meg kellett jeleníteniük.

A díjaknál is történt változás, a minisztérium létrehozta az Agrárminisztérium Pálinkája 2019 című oklevelet. Az elismerést elsőként a Márton és Lányai Pálinkafőzde magyar kajszibarack pálinkája érdemelte ki - mondta az államtitkár.

A pálinka az elmúlt két évtizedben megújult, ebben a folyamatban fontos szerepe volt a fogyasztói szokások átalakulása mellett a termelőknek is, akik a hagyományos (szilva, kajszi, törköly) alapanyagok mellett újakat (például feketeribizli) is kipróbáltak - tette hozzá.

A pálinka a magyar kultúra büszkesége, egy hungarikum. "Gyümölcs párlatot bárhol készíthetnek, pálinkát azonban csak Magyarországon, csak magyar gyümölcsből" - mondta az államtitkár.