Hírek
2020. Július 20. 17:08, hétfő |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál.
A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták.
Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai.
A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós húszéves együttműködésének gyümölcse. A tudóscsoport a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérésben vett részt, amely egy új-mexikói optikai teleszkóp által összegyűjtött adatokat használja fel.
Kneib közleményében felidézte, hogy 2012-ben indította el az eBOSS-projektet a világegyetem legteljesebb 3D-s térképének elkészítésére. Mint hozzátette: nagy örömére szolgál, hogy ma már láthatja ennek a munkának az eredményét.
A lausanne-i műegyetem közleménye szerint az 1998 óta rendelkezésre álló adatokból kezdtek építkezni és az adatokkal töltötték ki a kozmológiai történelem hiányosságait, hogy jobban megértsék a világegyetem tágulásának mechanizmusát. A tudósok szerint az ősrobbanás, amelyből az univerzum született, 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt.
A munka során a kutatók ismétlődő mintákat mértek fel a galaxisok eloszlásában, hogy azonosítani tudjanak több kulcsfontosságú kozmológiai paramétert, beleértve a feltételezett sötét anyag és az energia sűrűségét az univerzumban.
A kutatók olyan galaktikus nyomokat tanulmányoztak, amelyek a tömeg eloszlásáról árulkodnak a világegyetemben. A térkép hatmilliárd évvel ezelőtti részéhez a legősibb, legvörösebb galaxisokat vizsgálták. A távolabbi korok feltérképezéséhez a legfiatalabb, kék galaxisokra koncentráltak. Mintegy 11 milliárd évvel ezelőttre visszatekintve pedig a kvazárokat vizsgálták, az olyan galaxisokat, amelyeknek középpontjában egy rendkívül fényes, hatalmas energiaforrás, feltehetően egy fekete lyuk van.
Kyle Dawson, az Utah-i Egyetem kozmológusa, az eredményeket ismertető csoport vezetője kiemelte, hogy miközben az univerzum ősi történetéről és a tágulásáról már sok mindent sikerült megtudni, a mintegy 11 milliárd évvel ezelőtti korszak közepéről zavaróba ejtően kevés ismeretünk volt. Az ötéves folyamatos megfigyelésnek köszönhetően azonban sikerült betölteni a lyukakat, és olyan információkhoz jutni, amelyek az utóbbi évtized legfontosabb kozmológiai előrelépései közé sorolhatók.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Február 14. 14:00, szombat | Életmód
A Quimby új dalokkal készül márciusi jubileumi koncertjére
2026. Február 14. 10:00, szombat | Életmód
Nagy Dankó Turné 2026 címmel országjáró koncertsorozatot indít a Dankó Rádió
Idén is útjára indul a magyar zene rádiójának országjáró koncertsorozata, a Dankó Klub.
2026. Február 13. 15:00, péntek | Életmód
KSH: januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal nőttek
2026. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak
2026. Február 12. 14:00, csütörtök | Életmód
Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke
A lakossági internetes szavazás alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.
