Itthon nem túlzó a fogyasztás, de vannak olyan baktériumok, amelyek 99%-ban rezisztensek. Hatalmas különbségek vannak Európában az antibiotikumok felhasználásában: Franciaországban például csaknem háromszor annyit szednek az emberek, mint Hollandiában.

Magyarországon az európai átlagnál kevesebb antibiotikum fogy a humán gyógyításban – derült ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és két másik hivatal közös jelentéséből.

Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója szerint nemzetközi összehasonlításban nem túlzó a hazai antibiotikum-fogyasztás, mégis óva int attól, hogy körültekintés nélkül vegyünk be antibiotikumokat.

– Meghűléses, megfázásos betegségeket vírusok okoznak, ilyenkor felesleges, drága, de akár káros is lehet az antibiotikum – mondta a főigazgató. Azt ő is elismerte: ha a beteg nagyon ragaszkodik egy-egy készítményhez, az orvosok egy része felírja a gyógyszert, sokan pedig a korábbról megmaradt antibiotikumokhoz nyúlnak.

A legfontosabb, tanácsolta Balogh Sándor, hogy addig szedjük az antibiotikumot, ameddig az orvos előírta, még ha jobban is érezzük magunkat. Ha hamarabb abbahagyjuk, akkor a megmaradó baktériumok újra felszaporodhatnak, ráadásul jobban ellenállnak a kezelésnek.

Ez az ellenálló képesség, az antibiotikum-rezisztencia szakértők szerint komoly kockázatot jelent az egészségügyi ellátásban.

A rezisztencia igen széles skálán mozog. A legutóbbi adatok szerint Magyarországon van olyan kórokozó, amely egy bizonyos készítménnyel szemben kevesebb mint egyszázalékos arányban rezisztens, de akad olyan baktérium-gyógyszer kombináció is, amelynél 99,5 százalékos a hazai mutató. Igaz, utóbbi esetben egész Európában nagyon rossz a helyzet, a legjobb rezisztenciaérték is 70 százalékos.

40 százalék Európában azoknak az aránya, akik tévesen hiszik, hogy az antibiotikumok segítenek a megfázás és az influenza legyőzésében.