- hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen, az '56-os szabadságharcos előtt tisztelgő megemlékezésen.

A házelnök kifejtette: Erdély egykori nagyasszonyai - akik erkölcsi tekintélyükkel és példamutatásukkal vívták ki ezt a címet - többnyire fejedelmek feleségei voltak, a budapesti születésű, árvaházban nevelkedett Wittner Mária azonban csak nyomort és kiszolgáltatottságot kapott a kommunizmus által rabul ejtett hazájától, mégis, 1956-ban szívét és lelkét adta hazája szabadságáért.

Kövér László kiemelte: az '56-os magyar hősöket a szabadságvágy éltette és késztette kitartásra, akkor is, amikor 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra.

"1956-ban a nagyhatalmi keleti politika ledöfte a magyar szabadságot, a nagyhatalmi nyugati politika hagyta elvérezni, a nagyvilág pedig szánakozva és tehetetlenül szemlélte a magyarság haláltusáját. Az 1956-ban történtek után a világon többé soha senkinek sincs semmiféle joga erkölcsi és politikai leckéket adni Magyarországnak a háborúról és a békéről!"
- mutatott rá a házelnök.

Felidézte: a barikádokon harcoló és megsebesülő Wittner Máriát 1958-ban halálra ítélték, kétszáz napon át várta a siralomházban a halált, végül nincstelenként, és kitaszítottként, de túlélte a kommunizmust.

Nem született szabadságharcosnak, szabadságharcossá a kommunisták tették. És nem készült politikusnak sem, a rendszerváltoztatás igazságtalanságai tették őt azzá - állapította meg Kövér László.

"A 2006-os parlamenti választások második fordulója előtt a könnyeivel küzdve mondta, hogy ha nem sikerül fordítanunk, a kommunisták fogják ünnepelni a forradalom 50. évfordulóját. Azután, amikor eljött az októberi kerek évforduló, és vágtázó lovasrendőrök rontottak tisztességben megőszült nyugdíjasokra, gumilövedékekkel vadásztak családokra, és vertek meg bestiálisan a megemlékezésen részt sem vevő járókelőket, meg kellett tudnunk, mit is jelent, amikor a kommunisták ünneplik 56-ot" - idézte fel a házelnök.

Beszédében Kövér László az 1956-os magyar szabadságharccal szolidaritást vállaló, szervezkedni próbáló erdélyi mártírokról, meghurcoltakról is megemlékezett, akik szintén áldozatukkal bizonyították, milyen "nagy dolog a szabadság azoknak, akik azt nem örökségként kapták".

"Ha küzdeni kellett a nemzetért, ha ki kellett állni '56 igazságáért, akkor a törékeny, kedves és halkszavú Mária elsöprő erővel tudott harcolni. Haláláig ott volt mindenhol, ahol tehetett valamit a nemzet összetartozásáért és a kommunizmus hazugsága ellen. A Gondviselés nagy ajándéka, hogy nemzedékünk találkozhatott vele, együtt dolgozhattunk és tanulhattunk tőle" - hangsúlyozta a megemlékezésen az Országgyűlés elnöke.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az '56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást, a szervező Patrióták egyesület pedig bemutatta a Wittner Mária előtt tisztelgő "A zászlót vinni kell" című, frissen kiadott emlékkötetet.

A két éve elhunyt '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emlékét idéző utazó tárlat október 31-ig tekinthető meg Marosvásárhelyen.