A magyarok nem egy nassolós nép, még a legnépszerűbb snack típusokat, a burgonyachips-et és a sóspálcikát is csak a lakosság alig több mint fele fogyasztja. A naponta snacket ropogtatók aránya pedig még a fél százalékot sem ér el - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint pedig az utóbbi évben az egzotikus ízek és a minőségi termékek felé hajlik a hazai snack fogyasztás, a tipikusan magyar termék, a ropi viszont veszélyben lehet.

A Chio, amely évtizedek óta a chipspiac vezető gyártója érdekes trendet lát a magyar burgonyachips-piacon. Az utóbbi egy-másfél évben a korábban meglehetősen konzervatív ízlésű hazai chips-fogyasztók a merész újdonságokra is nyitottá váltak. A piacot kb. negyedszázada három nagy ízcsoport uralja: a sós, a különféle paprikás-chilis-pepperonis és az általában hagymával kombinált tejfölös- tejszínes-sajtos. Most azonban úgy tűnik, hogy ezek mellé a hagyományos íz-irányok mellé a húsos és a különféle pikáns, egzotikus ízek is felzárkóznak. Az új ízek fogadtatása azért nem egyértelmű: a GfK kutatása szerint a megkérdezettek negyedének negatív élményt jelentett az egzotikus vagy különleges ízű termékek kóstolása.

Mit ropogtat a magyar?
Az európai szokásoktól némileg eltérően, a magyar snack fogyasztók hagyományosan nagy arányban vásárolják a sós-pálcikát, krékert, perecet, és a sajtos tallért. Az elmúlt években azonban ezek iránt a magyar specialitásnak számító lisztes snackek iránti érdeklődés csökkent és a fogyasztók más termékek, pl. a puffasztott snackek, a tésztabundás mogyoró, az aszalt gyümölcsös, nemes magvas keverékek vagy éppen a már említett csípős, pikáns chipsek felé fordulnak.

Veszélyben a ropi
Már korábbi kutatásokból is kiderült, hogy a sós snack piacot drámaian érintette a népegészségügyi termékadó, a NETA 2011-es bevezetése. A termékek közül a magyar jellegzetességnek, szinte „hungarikumnak” számító ropi szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nem csak azért, mert a fogyasztók kevesebbet vásárolnak belőle, hanem mert a gyártását egyre inkább ellehetetleníti a magas adó. Mindez pedig a snack piac egészét tekintve áttételesen a hazai gyártók visszaszorulásához vezet, hiszen ők elsősorban a lisztes termékek gyártásával foglalkoznak.

Hol vásárol a magyar snack fogyasztó?
A felmérés szerint a magyarok még mindig a hiper- és szupermarketekben veszik meg a nassolni valót 28,5%-át, azonban hasonlóan több más termékkategóriához, a snackek esetében is előre törtek a diszkontok. Tavaly már e láncok értékesítették a snackek több mint 24%-t.