A lépést az indokolja, hogy a Balaton 195 kilométeres partvonalának jelentős része az emberek elől elzárt terület, sőt, vannak olyan települések, mint például Balatonvilágos, ahol csak néhány tíz méternyi szabadon hozzáférhető vízpart van.

A javaslattal a Somogy megyéért és a balatoni kiemelt üdülőkörzetért felelős állami főépítész, Ifjabb Horváth János állt elő, aki a lapnak elmondta, szerinte az állam járhatna elöl jó példával. Az érintett ingatlanok többsége ugyanis állami tulajdonban van és ezekből kellene elsőként levágni.

A telektulajdonosokat mindenképp hátrányosan érinti a telekadó terve. Akkor is, ha sarc formában kell megfizetniük, és akkor is, ha fel kell ajánlaniuk telkük 20-50 méteres szakaszát, hiszen így a kisebb alapterületű ingatlan kevesebbet ér majd később is.

A Balaton-törvény már 2000-ben előírta az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán szabadon járható sétányt alakítsanak ki, ehhez azonban forrást nem biztosított. Az Alkotmánybíróság 2012-ig adott haladékot a kormánynak, hogy a kisajátítást követő kártalanítást szabályozza, de előrelépés azóta sincs.

Eddig a siófoki Ezüstparton sikerült felszabadítani a korábban elzárt állami területeket, illetve Balatonőszöd kapott ingyenesen egy 200 méteres parti sávot strand céljára, amikor a volt kormányüdülőből Erzsébet-szálloda lett - emlékeztet a lap.